A mai rohanó világunkban, ahol a stressz és a félelmeink állnak a középpontban, egy kis megálljt parancsolhatunk a művészetterápiával. A művészetterápia egy kellemes, alkotó időtöltés, komoly önismereti lehetőségekkel. Csehov tanácsa és ezt a gondolatot fogalmazza meg: „Ha ki akarod munkálni a művészetedet, munkáld ki az életedet”
A művészetterápiás foglalkozásokhoz a részvétel sokak számára intenzívebb, mint a beszélgetések alkalmával, mert a képek, plasztikák készítése nehezen kontrollálható, így közben kreatív energia szabadul fel. A megjelenített alkotások mély rétegekből jöhetnek, az ember egyidejűleg ábrázolhatja gondolatait, érzelmeit és kapcsolatait. A művészeti élmény is ilyen eredetű, a gyógyító hatása is ebben rejlik.
Az alkotás mind alkotójának, mind a befogadó közönségnek alkalmat ad a feszültségek feloldására, s így megkönnyebbülést nyújthat, tehát az indulati feszültségek felduzzadására és feloldására is alkalmas. Mint terápiás módszer azzal gyógyít, hogy feszültségoldást hoz létre. Az alkotás felszabadító erőt hordoz és új lehetőségeket nyit meg: az ember örömét leli az alkotásban, ahol megteremtődhet vagy újjáteremtődhet a világa.
A terápiában a fő hangsúly a kreativitáson nyugszik, mely segít a pozitív gondolkodás kialakításában. Emellett személyiségformáló tényezője is van: az elkészített tárgy, kép erősíti az önbizalmat. A kreativitás így segít a belső összhang kialakításában, csökkenti a stresszt, oldja az agressziót és belső nyugalmat hordozhat.
A művészetek valamennyi ága azt a lehetőséget nyitja meg, hogy a non-verbális értelmezéseket is terápiás eszköztárunkba soroljuk be, tehát az alkotóerőt, a kreativitást használja fel a gyógyítás során.

A művészetterápiák célja

• a művészetterápia áthidalja a tudattalan belső érzések és az elkészült alkotás közötti szakadékot
• személyes szimbólumokat hozzon a felszínre
• új lélektani elemek jutnak a felszínre, és eddig nem ismert elemeket mutat be
• az én-kifejezés teremtő erejét jeleníti meg
• a szó-határokat cselekvés-lehetőségekké alakítja át
• kreativitás fejlesztése és növelése
• indulatok feldolgozása alkotással
• örömszerzés
• feloldódás és ellazulás elősegítése
• koncentráció, türelem és kitartás fejlesztése

Az alkotás a műélvező és az alkotó számára egyaránt a tudattalan vágyak képzeletbeli megnyilvánulásának a közege. Ha ezekkel a meztelen valóságban találkoznánk, akkor elutasítanánk azokat. A műalkotás mind alkotójának, mind élvezőjének alkalmat ad a feszültségek feloldására; tehát a művészet megkönnyebbülést nyújthat. Az arisztotelészi katarzis is megtisztulást és megtisztítást jelent. Az alkotás indulati feszültségek felduzzadására és feloldására is alkalmas. Mint terápiás módszer, azzal gyógyít, hogy feszültségoldódást hoz létre, amikor az elfojtás feszültséget okozott és megbetegedéshez vezetett. Innen indult a művészetterápia jelentősége. Persze a művészet nem a megváltás mindenható eszköze, de mindenesetre felszabadító erőt hordoz. A művészet hozzásegít ahhoz, hogy kilépjünk önmagunkból, tehát az önkifejezés hajtóerőként is működhet az emberben. Az alkotás, mint öröm új dimenziókat nyit meg; formát adhatunk gondolatainknak.
A műalkotás nem emberi, hanem személy fölötti: nincs személyisége. A művészet nem leszármazott, hanem alkotó módon való újjáteremtődés. Az alkotó formálódás értelme és alkata önmagában rejlik és nem a külső feltételekben.
Az alkotás képekben, szimbólumokban fejeződik ki. Szavak nélküli nyelv ez, az érzékek nyelve, az átérzett tapasztalat kifejezésmódja. Tehát saját kreativitásunk megegyezik a saját magunkra fordított idővel. Az alkotó képességünk tehát szembesülhet velünk, mert amikor alkotunk tapasztalataink kútjából merítünk képeket. Az alkotóképesség élmények sorozata, szellemi tapasztalatszerzés.

A kreativitás hozzátartozik az életünk természetes rendjéhez. Az életenergia tiszta alkotóenergia, de egész életünket mégis áthatja a félelem. A félelemnek egy orvossága van: merjük nevén nevezni a félelmünket. Ez a nevén nevezés jelenhet meg az alkotásban, itt könnyebb kifejezni az érzéseket a non-verbális kommunikáció miatt.
Ha az embert sorozatos gondok érik, hajlamos arra, hogy bizonyos negatív hiedelmeket tápláljon saját magában, amivel komoly félelmeket is kialakíthat magában. A kreatív terápiák során, az újra megtalált kreativitás segítség az újra megtalált szépségek és a pozitív gondolkodás kialakításához. A megjelenő alkotások képesek változtatni az alacsony önértékelésen. Tehát az alkotás személyiségformáló tényező is. Itt az alkotás, mint érték jelenik meg, mögötte erősödő önbizalom, és életigenlés áll. A megszületett mű tudatosítja az értékalkotó kreatív tevékenységet az alkotóban és a környezetben egyaránt. A kreatív terápia utat teremt a közösségi lét felé is.
Az alkotás létrehozott érték, belső tartalmának lényege: a lelki és testi egyensúly helyreállása. Az újratalált értékteremtés az egyik legjobb segítő erő ahhoz, hogy az egészséget is értékként kezelhessük. Az alkotó cselekvés felelősségvállalást, elmélyülést, türelmet kíván meg. Az alkotás megmutatása másoknak: saját maga kifejezésének elvállalását jelenti. Az alkotás csökkenti a stresszt, tehát az alkotóerő belső nyugalmat hozhat. Az alkotás feltérképezi a bensőnket is. Az alkotás leküzdi a félelmet, ami a magunk előtt is titkolt elkeseredettség jele. Az alkotóképesség fejlődéséhez, vagy fejlesztéséhez nyitottságra van szükség. Az alkotó folyamat gyökeres változásokat eredményezhet a belső lelkivilágunkban.

A kreativitás gyógyító erő, magunk és mások számára. Rávezet arra, hogy megbocsátó legyek, s egyben elvezet az igazsághoz és a szeretethez is. A kreativitás segít kipróbálni a belső alkotó energiát. Az alkotás segít a belső összhang kialakításában, segít észrevenni az eltitkolt valódi érzelmeinket. Az alkotással való gyógyítás akkor jár sikerrel, ha véget vetünk annak, hogy letagadjuk magunknak a dolgokat.
A kreativitás rajtunk átáramló transzcendens energia, amely szabadon áramolhat bennünk, így nem érzünk semmilyen feszültséget. Ha viszont ellenállunk, akkor gyakran elbizonytalanodunk. Minden személyiségnek sok módja van arra, hogy a kreativitását eltorlaszolja. Mindenkinek van egy-két, különösen kártékony módszere, amivel az életünk során élünk. Például az evéssel is megakadályozhatjuk az energiaáramlást, vagy itallal, vagy kábítószerrel, vagy sokan a munka rabjai. Az eltorlaszolást választani rövid távon mindig segít, hosszú távon viszont csőd. Az alkotás segít beismerni és feladni ezeket a belső torlaszokat.
A művészetterapeuta szerepe és módszerei a művészetben rejlő egyéni kifejezés fejlesztésére és ennek terápiás előnyeire lettek kialakítva. A művészi folyamatban adott az én-építő tapasztalat, valamint az alkotásra késztető verbális és nonverbális kommunikáció. A képzőművészet-terápia egyszerre mélyreható és praktikus kezelési forma.

A művészet szimbólumalkotó ereje a képben rejlő lehetőségből származik, hogy különböző érzéseket, ötleteket, minőségeket, időt, teret és tárgyakat egyesít, sűrít, illetve helyettesít. A személyes képzelet a terápia egyik oldala, mely a kommunikáció újabb médiumaként működik, képessé téve a mű készítőjét a szavaknál mélyebb szintű tapasztalat kifejezésére művészetében. A művészet másik terápiás oldala a kreatív alkotási folyamat, mely részben a katarzis és a szublimáció komplex folyamatai révén hasznos. A katarzis magába foglalja a kiszabadulást, valamint az érzések megkönnyebbülését. A szublimáció a kreatív aktivitás komplexebb aspektusa a művészetterápiában.
A kreatív aktivitás önmagában is áttereli és átalakítja a destruktív késztetéseket konstruktív kifejezésekbe, illetve formákba. S végül a szimbolikus átalakításon keresztül az érzések kifejeződnek, újra szimbolizálódnak. Az én erői érvényesülnek és fejlődnek.